Észak-Amerikából hozták be Európába a 20. század elején, s
azóta az Európa számos folyójának megszokott lakójává vált és valamennyi
halfajunk közül ez a legszaporább. Hazánkba először a Balatonba jutott el
1902-ben. Nagy lapos feje és szája van, csupasz, zömök vaskos teste és nyolc
bajuszszálat visel. A farokrészén oldalról lapított testű, orra hosszú és a
szeme kicsi. Színezete változó vízterületenként: háta és feje barna, okkersárga
vagy fekete-lilás árnyalatú és a has felé világosodik. A hát és alsóúszóban
erős bognártüske található.
A kisharcsától a következő jegyek alapján különíthető el: a törpeharcsának
nyolc bajuszszála van, farokúszója enyhén bemetszett, a farka előtt úgynevezett
zsírúszó található. Mellúszóinak első sugarai erősen szúrnak, ha kézbe vesszük,
ezt rögtön érezhetjük. Előszeretettel tartózkodik holtágakban, iszapos fenekű,
lassan áramló vizekben.
Jelenlegi
szabályunk alapján, kifogása után nem lehet visszaereszteni a tóba.